BAPTISTA GYÜLEKEZET BALATONSZEMES

Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!

 

Felhasználónév:

Jelszó:


Az oldalak egy részének megtekintéséhez regisztráció szükséges. Adatvédelem.
Ha még nincs regisztrálva, itt megteheti!

 

Archiv oldalak:

Bemutatkozás - Gyülekezet

Vissza...  Vissza

Balatonszemesi Baptista Gyülekezet

Szeretnénk röviden bemutatni gyülekezetünket. Kérdéseire szívesen válaszolunk. Reméljük, hogy ezzel az ismertetővel segítjük gyülekezeti életünk jobb megismerését.

A balatonszemesi gyülekezet története a múlt század közepére nyúlik vissza. Akkor költöztek ide az első testvérek, főként az Alföldről és a Dunántúlról, aminek elsősorban megélhetési okai voltak. Először házaknál tartották az összejöveteleket, később a családok összefogtak és megvásároltak egy régi épületet imaháznak. A közösség a további beköltözésekkel és a családok gyarapodásával egyre nagyobb lett. Emiatt a gyülekezeti házat időről-időre bővíteni kellett. Eljött azonban az idő, amikor már nem lehetett tovább toldozni-foltozni az épületet és a gyülekezet életében egy fontos mérföldkő következett: új imaház építésének kellett nekilátni. Az új épület tervezésekor figyelembe vettük gyülekezetünk jellemzőit, így egy sokfunkciós épület (közösségi ház) készült el 2000-2002 között. Az építés terheit a helyi gyülekezet tagjai vállalták. Istennek adunk hálát, hogy tehettük, egyedül övé minden dicsőség!

Gyülekezetünk jellemzői:

  1. Hadd szóljak először is nevünkről. Baptista gyülekezet? -kérdezik sokan. Pedig gyülekezetünk a reformációval egyidős! Neve a görög eredetű baptizein (bemerít, alámerít) szóból származik. "...kezdettől fogva kereszteléssel vettek fel valakit a keresztyén gyülekezetbe. A keresztelő a keresztelés előtt vagy után már igen korán pontosan rögzült hitvallást tett. A keresztelést rendszerint úgy hajtották végre, hogy a keresztelendőt teljesen a víz alá merítették." (Biblia. Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója Budapest, 1996. 1571. oldal) Gyülekezetünk a bibliai igazságot vállalva kapta először gúnynévként ezt a nevet. A gúny, azóta elmaradt és gyülekezetünk régóta megbecsült tagja Isten népének. Egy nézet szerint a baptizmus 2000 esztendős. Félig tréfásan szokták mondani, hogy az első baptista Keresztelő (Bemerítő) János volt. Maga Jézus Krisztus is Bemerítő János által lett a Jordán vizébe bemerítve. „Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názeretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban. És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”” Márk. 1,9-11. Egyháztörténészek szerint a ma ismert baptizmus gyökere a reformáció korába nyúlik vissza. Grebel Konrád (1498-1526), Mantz Félix (1498-1527) és Blaurock György (?-1529) Svájcban 1523-ban anabaptista gyülekezetet szervezett. Az első gyülekezetek mind az állam, mind a különböző egyházak részéről nagy üldözéseket szenvedett. „Az anabaptisták legszebb evangéliumi vonása az a csöndes, alázatos béketűrés volt, amellyel irtózatos üldözésük keresztjét hordozták, szemüket az eljövendő Messiás-ország dicsőségére függesztve.” (Révész Imre: A reformáció. Budapest, 1932. 64-65. oldal) Az anabaptista tanítás sok követőre talált Magyarországon is. Az üldözések, pedig itt sem maradtak el. 1540-ben Fischer András vértanúhalált halt. Az 1548-as pozsonyi országgyűlés törvényt hozott az anabaptisták ellen. A magyar baptizmus kezdetét 1846. május 20-ára tehetjük, amikor is Rottmayer János Pest-Budára érkezett. Asztalos mesterként dolgozva sokaknak tett bizonyságot Jézus Krisztusról. A századfordulóra már ötezer baptista hívőről tudunk.

  2. Önkéntes gyülekezeti tagság, gyülekezeti élet. Hitünk, látásunk egyetlen hiteles forrása a Biblia. Akár bemerítésről, gyülekezeti életről vagy más kérdésről van szó, a Szentírás alapján tájékozódunk. Péter apostol pünkösdi igehirdetése után a hallgatók „ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: „Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?” Péter így válaszolt: „Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. ...Akik pedig hittek a beszédének, megkeresztelkedtek, és azon a napon mintegy háromezer lélek csatlakozott hozzájuk. Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban.” (ApCsel. 2, 37-42) Ebben az igeszakaszban, egy követendő mintát látunk.

  • Először a hirdetett Ige hitet, megtérésre való készséget ébreszt a hallgató szívében. A megtérés a Biblia egyik központi üzenete. „A megtérés az ember elfordulását jelenti eddigi kötöttségeitől a »hiábavaló dolgoktól« (ApCsel 14,15), a bálványoktól (1Thessz 1,9), elfordulást a sötétségből a világosságra, a Sátán hatalmától Istenhez (ApCsel 26,18). Radikális fordulatról van szó, amely az értékek átrendeződését jelenti (2Kor. 5,17; Ef. 4,22kk; Fil. 3,7). A megtérés elsődleges hangsúlya mindazonáltal nem a régitől való elforduláson van, hanem az új felé való odaforduláson.” (Keresztyén Bibliai Lexikon Budapest, 1995. II. Kötet 186. oldal)

  • A hitre jutott, megtért embereket az apostolok bemerítették (megkeresztelték). A baptista gyülekezetek nem a felnőtt keresztséget, hanem a hitvalló keresztséget gyakorolják! Hisszük, hogy minden megtért, Krisztusban hitre jutott, ujjászületett ember megkapja a Szentlélek ajándékát.

  • A keresztség után „megalakul” az első újszövetségi gyülekezet, mintegy háromezer lélek csatlakozik az apostolokhoz.

Ahogy nincs eső, felhő nélkül, úgy nincs hívő élet, gyülekezet nélkül. Az első gyülekezet önkéntesen csatlakozó, hívő emberek közössége volt. A mai baptista gyülekezetek tagjai is Krisztusban hitre jutott, megtért emberek önkéntes közössége.

  1. Gyülekezeti rend. A protestáns egyházak hitvallásukban, a reformáció örökségeként vallják az egyetemes papság bibliai elvét. A gyakorlatban azonban a legtöbb egyház hierarchikusan épül fel. Ezt elvetve igyekszünk következetes alkalmazni az egyetemes papság bibliai elvét. Ebből következik, hogy a gyülekezeti közösség maga dönti el, hogy kit fogad el vezetőjeként. A bibliai keresztyénség, a krisztusi gyülekezet a Szentírás szerint a hívők és szent életet élők közössége. Ezért szeretnénk:

  • Segíteni, hogy minden gyülekezeti tag szent, tiszta életet éljen, egyaránt tisztelve a Biblia és az állam törvényeit.

  • Minél több gyülekezeti tagot bevonni a gyülekezeti szolgálatba.

Azon gyülekezeti tagok felé, akik bűnben élnek, alkalmazzuk a bibliai rendszabályokat. A gyülekezeti fegyelmezésnek három fokát ismerjük:

  • Intés

  • Az úrvacsorától rövidebb-hosszabb időre való eltiltás

  • A gyülekezeti tagság megszüntetése

A fegyelmezés célja kettős:

  • Először a vétekbe eső helyreállítása

  • Másodszor Krisztus gyülekezete jó hírének megőrzése

  1. Önkéntes adakozás. Az állam és az egyház következetes szétválasztásának elve miatt gyülekezetünk nem fogad el állami támogatást. Közösségi életünk anyagi alapját a gyülekezeti tagok és látogatók önkéntes adományai jelentik. Az adakozást nem tesszük kötelezővé, de képviseljük a biblia tizedről szóló tanítását, annak minden áldásával együtt.

  2. Úrvacsora. „Az úrvacsora a hívő embernek Krisztussal való közösségét fejezi ki. A Krisztussal való közösség következménye, hogy az egy kenyérből részesedők egymással egységben vannak. Az egy testbe, a gyülekezetbe tartozók ismertetőjegye, hogy vállalják az egymással való közösséget is. Az úrvacsorában nem ismétlődik meg Krisztus egyszer s mindenkorra véghezvitt áldozata, de az emlékezéssel a gyülekezet tagjai magukra nézve érvényesnek tartják Krisztus áldozatát. A gyülekezetnek az Úr halálát addig kell hirdetnie, amíg eljön.” (Keresztyén Bibliai Lexikon Budapest, 1995. II. Kötet 662. oldal) Minden közösség szabályozza, hogy ki járulhat az úrvacsorához.

Az úrvacsora vételének elengedhetetlen, az Ige által is tanított feltétele

    • Megtért, ujjászületett élet (ez a múltra utal)

    • Egy keresztyén gyülekezethez való rendezett tartozás

    • Rendezett életvitel (ez a jelenre utal)

Az úrvacsora vételének szükséges, az Ige által is tanított feltétele:

    • Hitvalló keresztség

Gyülekezetünk az Úrvacsora alkalmával az első három feltételt elengedhetetlen feltételként, a negyedik feltételt szükséges, de nem elengedhetetlen feltételként hirdeti, testvérként fogadva minden megtért, rendezett életű embert, feléjük is hirdetve a hitvalló keresztség és a Szentlélekkel teljes élet fontosságát. Felhívjuk mindenki figyelmét az őszinte önvizsgálatra „Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból.” 1Kor. 11,28.

  1. Gyülekezetünk zenei élete. A Biblia számtalan esetben beszél arról, hogy Isten népe éneklő nép. Korunk gyülekezeti életét nagyon megosztja az ének-zene kérdése. Ebben a vitában nem kívánunk részt venni. Gyülekezetünkben támogatjuk a túlzásoktól mentes zenei sokszínűséget, bevonva minden korosztályt, minden hangszert. Szélsőségnek tartjuk, ha a gyülekezet kezd hasonlítani egy zenés mulatóhelyhez, de szélsőségnek tartjuk a közömbös arcú, fásult, hideg közösségi éneklést is.

  2. Hitvallásunk. Hisszük, hogy ennek a világnak a teremtője és fenntartója az egyetlen Isten, akiről a Biblia beszél.

    Hisszük, hogy Isten az embert azért alkotta, hogy szeretetteljes kapcsolatban legyen vele. Ezt a bensőséges viszonyt azonban az ember tönkretette azzal, hogy bűnt követett el és szembefordult Isten akaratával. Az engedetlenségnek egy másik következménye is lett: a halál.

    Hisszük, hogy Isten mindent megtett azért, hogy helyreállítsa a megromlott kapcsolatot. Kétezer évvel ezelőtt elküldte Fiát, Jézus Krisztust, aki azzal a céllal született meg, hogy magára vállalja azt a büntetést, amit mi érdemelnénk a bűneinkért. A halálos ítéletet rajta hajtották végre helyettünk: ártatlanul megkínozták és keresztre feszítették. Hisszük, hogy Jézus Krisztus halála után három nappal feltámadt.

    Hisszük, hogyha valaki megtér, vagyis kész bevallani Isten és emberek előtt a bűneit, és hisz abban, hogy Jézus Krisztus kereszthalálával elrendezte a vétkeiért járó jogos büntetést, az bűnbocsánatot kap és örök élete van.

    Hisszük, hogy Jézus Krisztus feltámadása után felment a mennybe, hogy egy olyan országot építsen, ahol az örökkévalóságot töltheti majd azokkal, akik hisznek Őbenne.

  3. Magyarországi Baptista Egyház

    Gyülekezetünk a Magyarországi Baptista Egyházhoz tartozik, amely 1904 óta hivatalosan bejegyzett egyház hazánkban, és jelenleg 11 ezer aktív tagot számlál. A baptista elnevezés a görög eredetű baptizein szóból származik, melynek jelentése bemerít, alámerít. Ez arra utal, hogy gyülekezeteinkben nem a csecsemőkeresztséget gyakoroljuk, hanem azokat merítjük víz alá, akik megtértek és elhatározták, hogy Isten akarata és tetszése szerint akarnak élni. A bemerítés tulajdonképpen nem más, mint kiábrázolása annak, hogy az ember megbánta bűneit, szakított azokkal és ezután Istennek rendeli alá magát. Bővebb információ a Magyarországi Baptista Egyházról itt: www.baptist.hu.

Gyülekezeti alkalmaink:

Vasárnap: 9-10 óra között bibliaórai vagy imaközösséget tartunk

10-11 óra között igehirdetés

17-18 óra között igehirdetés (nyáron 18 órától)

Szerdán: 18 órától bibliaóra (nyáron 19 órától)

Egyéb alkalmainkról kérjük, érdeklődjön!

Balatonszemesi Baptista Gyülekezet - Belső (gyülekezeti - egyházi) használatra.

 

Jogi nyilatkozat

|

Impresszum

|

ˆ Baptista Gyülekezet Balatonszemes, 2018

|

Nyitó oldal